Az elmúlt egy - két hónapban maguk a tőzsdék is aktivizálták magukat, melynek keretében a vezető tisztségviselők tárgyalásokat kezdeményeztek egymással a jövőbeni együttműködés reményében. Az egyezkedések eredményeként a londoni tőzsde 3,2 milliárd dollár összegű megállapodás keretében felvásárolta a Toronto Stock Exchange-t februárban, míg áprilisban a NASDAQ 11,3 milliárd dolláros ajánlattal állt elő a NYSE Euronext bekebelezése céljából. Az egyesülés végül elmaradt, mert a NYSE Euronext inkább a Deutsche Boerse 9,7 milliárd dolláros ajánlatát fogadta el, amit a menedzsment stratégiai okokkal indokolt.

A tőkegarantált alapok az elmúlt években óriási népszerűségre tettek szert a befektetők körében, ezért sokan választják még ma is ezt a formát, mert egyszerre kínál biztonságot (tőkevédelem) és viszonylag magas hozamot a vásárlójának. Egyszerűnek és nagyszerűnek tűnik, nem? Mint mindig, az ördög most is a részletekben lakozik, ezért néhány tévhitet szeretnénk eloszlatni a termékkel kapcsolatban és megmutatni azt, hogy viszonylag egyszerű módszerrel is össze lehet rakni egy ilyen konstrukciót.

Az MNB új összetételű Monetáris Tanácsa március 28-i ülésén a várakozásoknak megfelelően 6%-on hagyta a jegybanki alapkamatot. A döntést segítette az új szemléletű inflációs modell alkalmazása is, melyben arra a kérdésre keresik a választ, hogy a középtávú 3%-os inflációs cél, milyen monetáris politikai intézkedések mellett érhető el.

A líbiai felkelés és a japán földrengés okozta sokk jelentősen felkavarták az állóvizet a piacokon. Mi az előbbi történéssel és annak az olajárra gyakorolt hatásával kívánunk foglalkozni jelen levelünkben. A világ 12. legnagyobb kőolajexportőrénél kiesett mennyiség csak 1%-a a globális felhozatalnak, de a közel-keleti válság mélyülésétől való félelem és a szabad kapacitások szűkössége két és fél éves csúcsra hajtotta fel az olaj árát. A kieső termelést Szaúd-Arábia pótolni tudta, azonban az így megmaradt szabad kapacitások mennyisége a biztonságosnak vélt 5%-os világtermelési szintje alá süllyedt.

Bizonytalan időkben általános tendencia az értéküket stabilan megőrző, vagy épp rendszeres kifizetéssel bíró eszközök felértékelődése: előbbire jó példa az arany, amelynek unciája 2008 végén csupán 700, míg a napokban már közel 1300 dollárt ért, míg utóbbi vonalat a magas reálkamatot fizető kötvények és a stabil osztalékrészvények képviselik. Mostani cikkünkben ez utóbbi eszköztípus tulajdonságait, illetve befektetési lehetőségeit vesszük górcső alá.